A teherhordó falazatok bontásához nem elegendő a statikus szakvélemény, hiszen az építési törvény mellett a szerkezeti átalakításokra a társasházi törvény is kitér:

Társasházi főfal bontások a társasházi törvény szemszögéből (2003. évi CXXXIII. törvény 21. § (1) és (2) bekezdés):

21. § (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

(2) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és az (1) bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn.

Keressen bennünket, hogy nyugodtan tudjon aludni.

Statikus szakvélemény készítése itt:

www.statikustervezes.hu

+36-30-305-3397

Mikor kell egyszerű bejelentési tervet készíteni? (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1.§)

1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti egyszerű bejelentéshez (a továbbiakban: egyszerű bejelentés) kötött építési tevékenység

1. a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése,
2. műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint
3. a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, amennyiben az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz,
4. műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi,
5. az a)-d) pont építési munkáihoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.

(1a) Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele

1. a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció kötelező munkarészei PDF/A formátumban,
2. a 6/E. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtétele,
3. a 6/E. § (3) bekezdése szerinti igazolás feltöltése, valamint
4. 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű új lakóépület építése vagy bővítése esetén az építtető teljes bizonyítóerejű magánokiratban tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.

Keressen bennünket, hogy nyugodtan tudjon aludni.

Statikus szakvélemény készítése itt:

www.statikustervezes.hu

+36-30-305-3397

Mielőtt tervezett átalakítási munkálataihoz statikust hívna, fontolja meg az alábbi pontokat a saját és vagyonának biztonsága érdekében: 

1. Szerepel-e a statikus a Kamarai Névjegyzékben?

Mielőtt kihívja a statikust helyszíni szemlére (akár ingatlan vásárlás előtt, akár falbontáshoz, tetőtér beépítéshez vagy épületkárosodás vizsgálatához), mindenképpen ellenőrizze, hogy a statikus neve szerepel-e a Kamarai névjegyzékben, vagyis van-e jogosultsága a feladat elvégzésére. Az alábbi linken a Név mezőbe beírva a kolléga nevét könnyen ellenőrizhetjük a fentieket:
https://mmk.hu/kereses/tagok

A keresést követően a neve melletti részletes adatlapra kattintva megtudhatjuk az illető jogosultságait. A leggyakrabban előforduló jogosultságok, amik alapvetően szükségesek a fentiek elvégzésére: T (tartószerkezeti tervezés), SZÉS1 (tartószerkezeti szakértés).

Ha nem szerepel a névjegyzékben, vagy nincsenek meg a fenti jogosultságok, az azt jelenti, hogy nem rendelkezik hivatalos engedéllyel a feladat elvégzésére!

2. Ellenőrizze, rendelkezik-e tervezői felelősségbiztosítással!

A tervezői felelősségbiztosítás védi a tervezőt is és az építtetőt is mind új szerkezetek tervezése mind pedig meglévő szerkezetek átalakítása során. Amennyiben épületkárosodás következik be, és az a statikus tervező vagy szakértő hibájára vezethető vissza, úgy a tervezői felelősségbiztosítás a kárt fedezi. Amennyiben ezzel a statikus nem rendelkezik, úgy a kárt csak jogi úton lehet érvényesíteni (esetleg megegyezéssel, de erre kicsi az esély).

3. Ha interneten talált rá, informatív a honlap, vagy nem tudjuk ki van mögötte?

Ne hívjon ki olyan statikust, aki nem vállalja magát vagy cégét saját nevével, arcával vagy cégének alapvető adataival! Ez megint csak a felelősség kérdésére vezet vissza bennünket. Ha bármi probléma adódik, kit vonunk felelősségre? Vajon miért nem vállalja magát?

4. Írásos szakvéleményt ad vagy csak szóban elmondja, aztán lesz ami lesz?

Ha a kolléga írásban nem vállalja a munkát, akkor akár ki se hívjuk! Ebben az esetben ne az összeget nézze, amibe a szolgáltatás kerül, itt a felelősségvállalás sokkal fontosabb. Ha bármi gond adódik a munka során (és higgye el, több mint 20 év tapasztalatával a hátunk mögött elmondhatom, hogy sokszor adódhat!), egy szóbeli tájékoztatásért senki sem fog felelősséget vállalni, de az írott anyagért kénytelen.

Nem véletlen, hogy cégünk egyáltalán nem vállal szóbeli tájékoztatást. Ezt mind a saját magunk, mind pedig ügyfeleink védelme érdekében tesszük.

5. Végez vagy végeztet-e feltárásokat?

A feltárások a szakértési vagy tervezési folyamat szerves részei. Feltárásokkal lehet beazonosítani a szerkezeteket, aminek ismeretében megjósolható illetve tervezhető a szerkezet viselkedése. Feltárások hiányában csak feltételezésekre támaszkodhatunk, amelyek sokszor nem jönnek be, végül nem azt a szerkezetet találjuk az épületben amire gondoltunk, így a tervezett megoldás sem az lesz, amire gondoltunk, más megoldást kell kitalálni, és át kell tervezni a teljes projektet. Ezt elkerülendő, alapos feltárásokra van szükség. (Ezt talán csak panel épületekben tudjuk elkerülni.) Még egyszerű válaszfalak esetében sem lehet ránézésre megmondani, hogy megerősítés nélkül kivehető-e a válaszfal, nemhogy pl. egy tervezett tetőtér beépítés esetében, ahol még az alapozás feltárására is szükség van..

A feltárásokat elvégezheti a statikus is (pl. a kisebb feltárásokat mi elvégezzük), de szükség lehet nagyobb feltárásra is (pl. az alaptest feltárása), melyre egy statikusnak már nincs apparátusa, így azt a megrendelőtől kérheti.

Akárhogy is, a feltárás szükséges és elengedhetetlen része a szakértési folyamatoknak.

+1. Ismerteti-e a teljes folyamatot, illetve kap-e tájékoztatást arról, hogy van-e bármilyen más teendője a projekt folyamata során?

Sokszor az építtetők a korábbi elégtelen, rossz tájékoztatásoknak köszönhetően egyáltalán nincsenek azzal tisztában, hogy milyen terveztetési vagy előzetes szakértői illetve engedélyeztetési procedúrát kell végigjárniuk, mielőtt a kigondolt elképzeléseiket megvalósíthatnák. Egy teljeskörű alapos tájékoztatás ezt megelőzi, így pontosan tudni fogja, mivel jár, ha nekivág elképzeléseinek. Erről külön cikket is írtunk itt:
https://www.statikustervezes.hu/cikkek/98-engedellyel-es-engedely-nelkul-vegezheto-epitesi-tevekenysegek

Javasoljuk, hogy minden építkezési folyamat megkezdése előtt tanulmányozzák át a fenti cikkben is említett törvények vonatkozó részeit, hogy teljesen pontosan átláthassák az egész folyamatot.

Keressen bennünket, hogy nyugodtan tudjon aludni.

Statikus szakvélemény készítése itt:

www.statikustervezes.hu

+36-30-305-3397

Ügyfeleink részéről gyakran felmerül kérdésként, hogy az egyes építési vagy bontási tevékenységeket mikor szükséges engedélyeztetni, és mikor nem, továbbá mi tartozik a 2017. január 1-től módosult egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá. Ennek megalapozására a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szolgál, mely egyértelműen leírja, hogy mely tevékenységekhez szükséges építési engedélyt kérnünk, illetve a 155/2016 (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és ennek módosítása, a 482/2016 (XII. 28.) Korm. rendelet  az egyszerű bejelentés körének kiterjesztéséről. A témához tartozik továbbá a 191/2009 (IX.15.) Kormány rendelet, mely az építőipari kivitelezési tevékenységet, továbbá a kiviteli tervezés kötelező eseteit tárgyalja.

Minden építtetőnek javasoljuk, hogy nézze át a fenti törvényi hivatkozások vonatkozó részeit, mielőtt bármilyen építési tevékenységbe kezd!

A fenti jogszabályok legfontosabb részeinek köznyelven is megfogalmazott illetve kiegészített kivonatát közöljük alább, a lakosság részére leggyakrabban felmerülő eseteket és kérdéseket számba véve:

Mikor nem szükséges építési engedélyezési eljárás lefolytatása (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet):

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

Ez azt jelenti, hogy ha pl. teherhordó falban nyílást szeretnénk létesíteni, az korábban engedélyköteles tevékenységnek minősült, azonban az új jogszabály értelmében nem minősül engedélyköteles tevékenységnek, csak akkor, ha az zártsorúan vagy ikresen érintkezik, és hozzányúlunk vagy az alapozásához vagy bármely más tartószerkezeti eleméhez. Társasházi lakásokban történő teherhordó szerkezet bontásához azonban figyelembe kell vennünk a Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) 21. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat is, ld. lejjebb.

2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

Ráadásul, ha úgy cserélünk homlokzati ablakot, hogy a nyílásáthidaláshoz is hozzányúlunk, illetve szélesítjük vagy arrébb helyezzük azt, akkor sem szükséges engedélyt kérnünk, legalábbis a jogszabály nem rendelkezik erről.

3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

Korábban ezt is a tartószerkezeti rendszer megváltoztatásához kötötték, azonban az új szabályozásban már nem szerepel ez a kikötés.

6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7. A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet.

8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

Tehát pl. egy szerszámoskamra vagy egyéb építmény építése, bővítése a fenti feltételekkel nem engedélyköteles. Ebben a pontban a paraméterek kerültek növelésre a korábbi állapothoz képest: 50m³-ről 100 m³-re, és 3,0 m-ről 4,5 m-re.

9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

10. Temető területén:

1. sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
2. urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

14. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló

1. rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
2. kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
3. levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
4. ideiglenes fedett lovarda,
5. legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése

15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

16. Növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m³ vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

Ebből a pontból is kikerültek a korlátozó számok.

19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

Tehát bizony, egy 1,6 m magasságú támfal már engedélyköteles. Ezt sokszor nem tudják vagy figyelmen kívül hagyják.

21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.

24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

26. Telken belüli geodéziai építmény építése.

27.Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.

29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli út, parkoló, áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.

31. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m³ légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

Milyen esetben illetve mikor kell bontási engedélyt kérni?

Bontási engedély alapján végezhető a bontási tevékenység, ha:

• műemléket érint,
• helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint,
• érinti a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét.

A bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy meghatalmazottja nyújthatja be az építésügyi hatósághoz.

A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.

További hasznos információk: Lakossági tájékoztató

Keressen bennünket, hogy nyugodtan tudjon aludni.

Statikus szakvélemény készítése itt:

www.statikustervezes.hu

+36-30-305-3397

Régi és új épületek rendszeresen megjelenő hibajelensége a különböző irányban, nagyságrendben és időbeli lefolyással rendelkező repedések megjelenése. Bár az épület repedései sok tényezőre és hatásra vezethetők vissza, az alábbiakban megpróbáljuk felsorolni a leggyakoribb jelenségeket és károsodásokat.

Bár szakemberként sok repedést láttam már, csak igen ritkán láttam olyan repedést, amely tartószerkezetileg ténylegesen veszélyt jelentett volna a ház állékonyságára  (tehát hogy az összedőlés fenyegette volna a házat) illetve a házban lakók testi épségére nézve. Ezek már jellemzően olyan repedések (falrepedés, mennyezet repedés, homlokzat repedés), amelyek centiméteres nagyságrendűek és/vagy át lehet rajtuk látni. Természetesen olyan is előfordulhat, amikor a repedés egy idő után már hirtelen nyílik meg, azt viszont nem szabad megvárni.

Egyszóval nem kell pánikba esni, az esetek többségében ezek a repedések nem életveszélyesek illetve nem veszélyeztetik a ház állékonyságát.

Ezzel a cikkel az a célom, hogy segítsek megválaszolni néhány kérdést azzal kapcsolatban, hogy a házon található repedések miért alakulnak ki, várható-e a helyzet rosszabbodása, és nem utolsó sorban, hogyan lehet ezeket kijavítani?

A házrepedések kialakulásának okai

Képzelje el, hogy megfog egy darab papírt, és elkezdi két kézzel két különböző irányba húzni. A papírdarab egy idő után elszakad.

Pontosan ez történik egy ház falával is, amikor „elszakad” illetve megreped. Valamilyen „erő” két különböző irányba húzta vagy egyik oldalán húzta, míg a másikat nem tudta, és ettől „szétszakadt” az anyag.

Egy fontos tudnivaló van ezzel kapcsolatban, ami nyilvánvalónak tűnhet, de sokszor eszünkbe sem jut: minden repedés, azaz szakadás után mozgás jön létre! Azaz a fal elmozdul valamilyen irányba, miután már nem tartja ott a másik faldarab, amitől elszakadt.

Ez azért fontos, mert a mozgás rámutathat a repedés okára. Mitől mozdulhatott el az a faldarab?

Az épület repedések leggyakrabban előforduló okai:

• Alapozási hibák. Az épület alapja megsüllyedt, ami adódhat az egyenlőtlen alapsüllyedésből, mivel a kivitelező nem járt el elég gondosan, nem tömörítette az altalajt megfelelően, és a ház saját súlya tömörítette össze a talajt, amitől persze a falazat elmozdult és megrepedt. Ez a helyzet akkor állhat fenn, ha a ház viszonylag friss építésű, tehát néhány éven belül épült. Ide tartozhat még az az eset is, ha az alaptest egyszerűen eltört, mert nem volt vasalással erősítve, amikor a talaj azt indokolttá tette volna.
• Víz. Nagyon gyakori eset, amikor az esővíz vagy domboldalon a rétegvizek nincs rendesen elvezetve a ház mellől. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az esővíz az alaptest alá folyik, alámossa azt, majd az így képződött üregbe az alaptest „beleesik”. A leghatékonyabban úgy védekezhetünk az ilyen esetek ellen, hogy a felszíni és a felszín alatti vizeket távol tartjuk az alaptól. Egy jó vízelvezető rendszer ezért nagyon sokat spórolhat nekünk.
• Dinamikus terhelés. Néha előfordul, hogy a szomszéd építkezni kezd vagy az utcában valahol nagyobb építési projekt indul, és ilyenkor a nehézmunkagépek, dömperek naponta többször is elmennek házunk előtt vagy mellett. Előfordulhat olyan eset, amikor az így adódó dinamikus terhelés olyan mértékű, hogy az a talaj szemszerkezetének átrendeződését okozza, ami kisebb helyi süllyedéseket, ezáltal repedéseket okoz az épületeink szerkezetein. Ezt elég nehéz kivédeni, de egy előzetes fotókkal dokumentált állapotfelméréssel, melyet esetleg az építésvezetővel vagy projektfelelőssel is egyeztethetünk, megelőzhetőek az utólagos kellemetlen nézeteltérések.
• Szakszerűtlen építés. Sokszor fordul elő, hogy egy épületet olyan kivitelező épít meg, aki nem figyel a minőségre. Vagy egy toldaléképület nincs rendesen „összedolgozva” a régi épületrésszel. Ilyen esetekben a repedések kialakulása majdhogynem törvényszerű. Ezeknek egy része könnyen javítható, másik része nem. Az elbírálásuk teljesen egyedi, helyszíni szemrevételezést kíván.
• Födémek mozgásai. Ezek a típusú repedések elsősorban válaszfalakon jelennek meg az emeleten, ahol a födém mozgása nincs gátolva. Célszerű megvizsgálni ebben az esetben a födém tényleges lehajlását, összehasonlítva a megengedhető maximális lehajlással.

Várható-e a helyzet rosszabbodása?

Attól függ, hogy pontosan mi az oka. Elképzelhető, hogy a süllyedésből adódó mozgás konszolidálódni fog, ami azt jelenti, hogy a mozgás lelassul vagy megáll. Ha azonban a hiba jellegéből fakadóan a mozgás továbbra is fenn tud maradni, akkor rosszabbodhat a helyzet. Sajnos ezt csak a konkrét esetekben lehet megállapítani. Érdemes a repedésekre kisebb gipszpogácsákat tenni, ami mutatja, hogy a repedés tovább nyílik vagy esetleg már megállt. Ha a gipszen megjelenik a repedés, akkor a mozgás még tart.

Mi a megoldás?

Ha a süllyedés, és ezáltal a főfal repedések kialakulása alapozási hibákra vezethető vissza, akkor természetesen az alapozási rendszert kell javítani. Ez költséges megoldás, és elég kényes kérdés. Mindenképpen tapasztalt statikust és kivitelezőt kíván. Házilag semmiképp sem javasoljuk ezeket megoldani, mert súlyosabb károsodások is keletkezhetnek, ha nem szakszerűen végzik el. Az, hogy milyen módon kell javítani az alapozást, attól is függ, hogy éppen mi a helyzet. Lejtős terepen vagyunk vagy sem, roskadékony talajon áll az épület vagy sem, Lejjebb tudunk-e menni az alapozási síkkal, stb. Ezt helyszíni szemle során értékeljük ki, és a látottak alapján javasoljuk a megoldást.

Amennyiben a főfal repedések vízelvezetési hibák miatt jöttek létre, ezt általában könnyen lehet javítani. Az esetek többségében ez az ereszcsatornák alaptestek közeléből történő elvezetésével megoldható. Rétegvizek esetén (domboldalban) költségesebb eljárást szoktunk javasolni, mivel ebben az esetben a biztos megoldást az épület köré telepített drénrendszer jelenti. Ez egy olyan cső, amit a talaj alatt fektetnek le, perforálva van (lyukacsos) és a domboldalról a talajszint alatt lejövő vizeket elvezeti. Ezáltal az épület alapjai alá nem tud bemenni a víz, és az épület süllyedése (repedés) meg tud állni.

Dinamikus terhelések esetén, amennyiben annak forrása nem szüntethető meg (pl. az utcában folyamatos nehézgépjármű forgalom van), az alapozási sík mélyítése megoldást adhat a repedések további nyílására. Ha elég mélyre visszük az alapsíkot, akkor a dinamikus terhelések hatása már nem okoz a talajban szemszerkezet átrendeződést, így az alaptest mozgását sem. Következésképpen a repedések megállnak.

A fenti vezérelvekből némi képet kaphatunk arra vonatkozólag, hogy a házunk alapozása alatt mi történhetett, illetve a repedések mitől indulhattak meg.

Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy pontosan miről is van szó, illetve a repedések még mindig mozognak, mindenképpen javasoljuk felvenni a kapcsolatot szakemberrel.

Keressen bennünket, hogy nyugodtan tudjon aludni.

Statikus szakvélemény és engedélyezési, kiviteli tervek statikai tervfejezetének készítése itt:

www.statikustervezes.hu

+36-30-305-3397

Avagy mennyire megyünk biztosra tervezőként illetve mekkora az előírt biztonság?

Egy szerkezet tervezésekor - és ebbe minden mérnöki szerkezet beletartozik - több-kevesebb biztonsággal számol a tervező. A biztonság alapvetően a tervezési szabványokban meghatározott, valószínűségszámítási módszerekkel kikalkulált érték. És minden esetben más és más, attól függően, hogy milyen típusú szerkezetről van szó. Nyilvánvalóan egy lift esetében nagyobb biztonságot kell megkövetelni mint egy másodlagos vagy ideiglenes szerkezetnél.

Nézzük meg most szép sorban, hogy egy családi ház esetében milyen terheléseket kell figyelembe vennünk, és ezekben milyen biztonságot kell felvenni az érvényben lévő (Eurocode) szabvány alapján!

A szabvány terhelési esetenként különbözteti az előírt és alkalmazandó biztonság mértékét:

• önsúlytehernél +35%
• lakóépület hasznos terheléseinél +50%
• meteorológiai terhelések esetében szintén +50%

Ez azt jelenti, hogy pl. a beton súlyánál, ami vasbeton esetében 2500 kg/m3 felveszünk rá még 35% biztonságot, azaz a számításokban 3375 kg/m3 értékkel vesszük figyelembe. Ugyanez a hasznos terhelésnél (ami azt jelenti, hogy a lakótér, terasz, lépcső, stb. rendeltetésszerű használatakor fellépő terhelések esetében) 200 kg/m2 terhelést még 50%-kal megnöveljük 300 kg/m2 terhelésre. Nézzük, mit is jelentenek ezek a súlyok pl. egy födém esetében:

• 20 cm vtg monolit vasbeton födém önsúlya 500 kg/m2
• rétegrend (általános esetben) 200 kg/m2
• hasznos terhelés 200 kg/m2
• Mindösszesen 900 kg/m2

Az önsúly jellegű terheléseket 35%-kal, a hasznos terheléseket 50%-kal növelve ez (500+200)x1,35+200x1,5=1245 kg/m2 terhelésre adódik. Ebből a szükséges biztonság 1245/900=1,383 vagy 38,3%-ra adódik.

A terheken felül azonban az anyagminőségek oldalán is megjelenik a biztonság. Ennek részleteibe felesleges jelen írással belemenni, azonban annyit érdemes megemlíteni, hogy pl. a fenti vasbeton födém esetében anyag oldalról az előírt biztonság a beton esetében 50%, a betonacél esetében 15%. Ez a szerkezet teherbírása szempontjából összesítve nagyjából 18% többlet teherbírást jelent. Összesítve a teher oldali biztonsággal, 38+18=56% biztonság van már jelen.

Ennyivel több anyagot és munkadíjat kell betervezni a szerkezetbe. Ez az 50 éves tervezett időtartamra vetítve nem is olyan hatalmas plusz költség (ne feledjük, itt elsősorban a tartószerkezetekről beszélünk, mely a teljes épület bekerülési költségének kb. 30%-a).

Miért?

Az épület felépítésekor, a környezeti változókban, a használat változásaiban rendkívül sok a bizonytalanság. Sokszor találkozunk pl. tetőtér beépítésnél azzal a problémával, hogy valaki azt szeretné, hogy csak egy kis szobát szeretne a tetőtérbe egy ággyal, mégis, nekünk a lakótér funkciót kell figyelembe venni a tervezéskor (200 kg/m2) nem pedig az ágy+az ember tényleges súlyát, mert mi van ha 2 év múlva eladja az ingatlant, és a következő lakó már nem tudja, hogy csak egy ággyal számoltunk. A használat során bekövetkező káresemények valószínűségét akkor tudjuk csökkenteni, ha ezekkel az előre meghatározott, szabvány által előírt értékekkel számolunk.

Kezdetben a szerkezeteket tapasztalati alapon tervezték, abszolút biztonságra törekedve. Ez azt jelenti, hogy a szerkezet tönkremenetelét semmilyen körülmények között nem engedték bekövetkezni. Később, ahogy fejlődött az építéstudomány bebizonyosodott, hogy ez értelmetlen és nem megvalósítható törekvés.

Későbbi eljárásokban (1920-as évek) már alkalmaztak egy előre meghatározott biztonságot, azonban minden terhelésre ugyanazt a biztonsági értéket számították. Ezt hívták "egyenlő biztonság"-ra való törekvésnek. Ezután a tapasztalatok és a kutatások eredményeként felfedezték, hogy az egyenlő biztonsági tényezős tervezés helyett célszerűbb és gazdaságosabb az osztott biztonsági tényezős eljárás. Ez azt jelentette, hogy a teherbírásban (pl. leszakadás) és a használhatóságban (pl. födém lehajlása) résztvevő egyes paraméterek esetében más-más bizonytalanság van, így más-más biztonsággal számíthatók.

A XX. század végére ez odáig fejlődött, hogy már a szerkezet biztonságán a nem kívánt állapotok elkerülésének megbízhatóságát illetve a nem kívánt állapot kialakulásának kockázatát értjük.

Így manapság a tervezés feladata az, hogy a szerkezet biztonsága optimális legyen. Ezen az épület élettartama alatt jelentkező valamennyi költségtényezőt magába foglaló komplex költségek minimuma értendő.

Keressen bennünket, hogy nyugodtan tudjon aludni.

Statikus szakvélemény és engedélyezési, kiviteli tervek statikai tervfejezetének készítése itt:

www.statikustervezes.hu

+36-30-305-3397

A kiviteli terv kötelező elkészíttetésének eseteit a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet IV. fejezet 22. § (3) és (4) bekezdése határozza meg. A jogszabály kimondja, hogy teljeskörű (az összes szakágat magában foglaló) kiviteli tervet kell készíteni, ha

• 300 m2 szintterületnél nagyobb az építmény
• három beépített szinttel rendelkezik (pl. pince+földszint+tetőtér)
• 1000 m3 bruttó térfogatú
• 7,5 m építménymagasság
• 1,5 m támfalmagasságot meghaladjuk
• a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja
• az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút
• a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz

A kiviteli tervnek különböző részei lehetnek a szakágaknak megfelelően (építészet, statika, gépészet, elektromos). Nézzük meg, mikor szükséges a statikai kiviteli terv a jogszabály előírásai alapján (akkor is, ha a fentiek nem állnak fenn):

• az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit (helyszínen öntött - a szerk.) vasbeton, kivéve a 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút
• az épület teherhordó szerkezetének támaszköze 5,4 m-nél nagyobb (kivéve előző pont)
• előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb

Ez azt jelenti, hogy ha pl. előregyártott E gerendás födémet tervezünk építeni, és annak fesztávolsága (falköz távolsága) 5,0 m, akkor hiába öntünk mellé monolit vasbeton koszorút, attól még nem lesz kötelező érvényű a kiviteli terv elkészíttetése.

Ha viszont nem előregyártott födémmel szeretnénk építeni a házat, akkor 5,5 m-es falköz távolságnál már szükséges statikai kiviteli terv készítése.

Fentiek alapján egy tetőszerkezethez (ami a legtöbb esetben faszerkezetű) és nagyobb a támaszköze, mint 5,4 m, akkor már kell fedélszerkezeti tervet kell készíttetni.

Mikor ajánlott tartószerkezeti (statikai) kiviteli terv készíttetése?

Minden olyan esetben javasoljuk elkészíttetni a kiviteli tervet, amikor kicsit bonyolultabb elrendezésű az épület (nem egy kockaházról van szó), hiszen a kivitelező vagy rutinnal rendelkezik vagy nem (ezt általában nem tudjuk előre, csak sejthetjük), illetve egy jól átgondolt és megtervezett épületen több lesz a megspórolt pénz, mint amennyibe a kiviteli terv kerülni fog, hiszen a megoldások nem a kivitelező rögtönzéseire vannak bízva.

Ne tekintse a kiviteli terv elkészíttetését egy felesleges, "muszáj megcsináltatnom mert ez a törvény" jellegű kiadásnak, mert nem az! Több, mint 20 év tapasztalatából tudom bátran mondani, hogy több hasznot hoz, mint amennyi pénzt elvisz.

A kivitelezők versenyeztetése könnyebben lebonyolítható, amennyiben rendelkezésünkre állnak a kiviteli tervek, hiszen mindenki pontosan ugyanarra a műszaki tartalomra fog ajánlatot adni, illetve a kivitelezők kontrollálása, számonkérése is egyszerűbb és vitamentesebb kiviteli tervek birtokában, ahol nem csak a csomóponti megoldásokat, hanem az anyagminőségeket is a kiírt tervek alapján kell biztosítani.

A kivitelezőnek is egyszerűbb és megnyugtatóbb, ha az épület egyes részeinek csomóponti megoldásait nem neki kell kitalálni, hanem a tervező által meghatározott és előre jól kitalált megoldásokat kell alkalmaznia. A tervezési folyamat meglehetősen komplex folyamat. Sok mindent kell mérlegelni minden egyes csomópont kitalálásakor, megtervezésekor. Ezt a folyamatot nem célszerű a kivitelező rögtönzésére bízni.

Keressen bennünket, hogy nyugodtan tudjon aludni.

Statikus szakvélemény és engedélyezési, kiviteli tervek statikai tervfejezetének készítése itt:

www.statikustervezes.hu

+36-30-305-3397

Építési engedéllyel és engedély nélkül végezhető tevékenységek

Ügyfeleink részéről gyakran felmerül kérdésként, hogy az egyes építési vagy bontási tevékenységeket mikor szükséges engedélyeztetni, és mikor nem, továbbá mi tartozik a 2017. január 1-től módosult egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá. Ennek megalapozására a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szolgál, mely egyértelműen leírja, hogy mely tevékenységekhez szükséges építési engedélyt kérnünk, illetve a 155/2016 (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és ennek módosítása, a 482/2016 (XII. 28.) Korm. rendelet  az egyszerű bejelentés körének kiterjesztéséről. A témához tartozik továbbá a 191/2009 (IX.15.) Kormány rendelet, mely az építőipari kivitelezési tevékenységet, továbbá a kiviteli tervezés kötelező eseteit tárgyalja.

Minden építtetőnek javasoljuk, hogy nézze át a fenti törvényi hivatkozások vonatkozó részeit, mielőtt bármilyen építési tevékenységbe kezd!

A fenti jogszabályok legfontosabb részeinek köznyelven is megfogalmazott illetve kiegészített kivonatát közöljük alább, a lakosság részére leggyakrabban felmerülő eseteket és kérdéseket számba véve:

Mikor nem szükséges építési engedélyezési eljárás lefolytatása (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet):

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

Ez azt jelenti, hogy ha pl. teherhordó falban nyílást szeretnénk létesíteni, az korábban engedélyköteles tevékenységnek minősült, azonban az új jogszabály értelmében nem minősül engedélyköteles tevékenységnek, csak akkor, ha az zártsorúan vagy ikresen érintkezik, és hozzányúlunk vagy az alapozásához vagy bármely más tartószerkezeti eleméhez. Társasházi lakásokban történő teherhordó szerkezet bontásához azonban figyelembe kell vennünk a Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) 21. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat is, ld. lejjebb.

2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

Ráadásul, ha úgy cserélünk homlokzati ablakot, hogy a nyílásáthidaláshoz is hozzányúlunk, illetve szélesítjük vagy arrébb helyezzük azt, akkor sem szükséges engedélyt kérnünk, legalábbis a jogszabály nem rendelkezik erről.

3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

Korábban ezt is a tartószerkezeti rendszer megváltoztatásához kötötték, azonban az új szabályozásban már nem szerepel ez a kikötés.

6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7. A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet.

8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

Tehát pl. egy szerszámoskamra vagy egyéb építmény építése, bővítése a fenti feltételekkel nem engedélyköteles. Ebben a pontban a paraméterek kerültek növelésre a korábbi állapothoz képest: 50m³-ről 100 m³-re, és 3,0 m-ről 4,5 m-re.

9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

10. Temető területén:

1. sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
2. urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

14. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló

1. rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
2. kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
3. levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
4. ideiglenes fedett lovarda,
5. legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése

15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

16. Növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m³ vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

Ebből a pontból is kikerültek a korlátozó számok.

19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

Tehát bizony, egy 1,6 m magasságú támfal már engedélyköteles. Ezt sokszor nem tudják vagy figyelmen kívül hagyják.

21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.

24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

26. Telken belüli geodéziai építmény építése.

27.Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.

29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli út, parkoló, áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.

31. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m³ légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

Milyen esetben illetve mikor kell bontási engedélyt kérni?

Bontási engedély alapján végezhető a bontási tevékenység, ha:

• műemléket érint,
• helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint,
• érinti a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét.

A bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy meghatalmazottja nyújthatja be az építésügyi hatósághoz.

A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.

További hasznos információk: Lakossági tájékoztató

Keressen bennünket, hogy nyugodtan tudjon aludni.

Statikus szakvélemény készítése itt:

www.statikustervezes.hu

+36-30-305-3397

Kinéztük álmaink házát, hogyan tovább?

Nemrég vásároltam egy ingatlant. Az adás-vételi szerződés megkötésekor megkérdezte az ügyvéd (és természetesen a szerződésbe is bele lett foglalva), hogy tisztában vagyok-e az épület műszaki állapotával, megtekintettem-e és az mindenben a szándékaim szerinti.

Nekem statikus szakértőként ez egyértelmű volt, és tudtam, mit kell nézni. De természetesen a legtöbb esetben nem ez a helyzet.

A műszaki dokumentáció

Éppen e sorok írásakor kaptam egy telefont, amiben felmerült a kérdés, hogy az eladó még nem akarja megmutatni az érdeklődőnek a ház műszaki dokumentációját. Ez már önmagában furcsa, és gyanakvásra ad okot.

Minden esetben kérjük el még a szemrevételezéskor az épület műszaki dokumentációját (általában van ilyen, régi házaknál vidéken már nem túl gyakori). Ha a valóságban nem az van a tartószerkezetek vagy a homlokzati nyílászárók tekintetében, mint ami a műszaki dokumentációban szerepel, akkor egy esetleges vásárlás esetén minden jogkövetkezmény a vevőt terheli. Tehát neki kell elkészíttetni a fennmaradási tervdokumentációt és neki kell megfizetni a büntetést.

A műszaki dokumentáció tartalma egy építész terv (alaprajzok, metszetek, homlokzatok) illetve műszaki leírás. Jobb esetben szakági tervezők is vannak (statikus, gépész, elektromos).

Jó ha tudjuk azt is, van-e használatba vételi engedély, tehát ezt is kérjük el a tulajdonostól. Ha nincs, akkor ezt vásárlás után nekünk kell intézni.

Az épület műszaki állapota

Ha szeretne nyugodtan aludni, célszerű az épületet vásárlás előtt statikussal megnézetni. Ingatlan vásárlás előtti statikus szakvélemény készítése esetén a következőkre szoktunk figyelni és az írásos anyagban kitérni:

• Általános tudnivalók az épületről (kora, építéstechnológia, stb.)
• Alapozás állapota (általában a felszerkezet, tehát a falak, födémek állapotából lehet rá következtetni, feltárásra nagyon ritkán van lehetőség vásárlás előtt)
• Falak állapota
• Esetleges repedések a falon - milyen nagyságrendűek, irányúak, szükség van-e miattuk szerkezet megerősítése vagy egyáltalán van-e velük bármi teendő
• Födémek állapota
• Tetőszerkezet állapota
• Igény esetén műszeres nedvességmérés
• Esetleges átalakítási elképzelések megbeszélése és belefoglalása az anyagba
• Fotódokumentáció készítése (természetesen csak a tulajdonos beleegyezésével)

Természetesen minden látható és rejtett hibára felhívjuk a figyelmet, mert igen költséges lehet, ha a későbbiekben derül ki, hogy a szerkezetet meg kell erősíteni vagy pl. a szigetelések rongálódása illetve elöregedése miatt utólagos szigetelési eljárásokat kell bevetni. Így a statikus szakvélemény erre is kitér.

Rejtett hibák

Jogilag nehéz lehet kezelni, mert - ahogyan azt egy ügyvédtől kaptam felvilágosításként - alapesetben a bíróság legfeljebb olyan mértékű kártérítést ítél meg a vevőnek, hogy azzal ki tudja javítani a hibát. Tehát visszatáncolni a vásárlásból vagy az eredeti állapotot visszaállítani problémás lehet. Utólagosan készíttetni emiatt statikus szakvéleményt már nem túl szerencsés dolog, sokszor "veszett fejsze nyele".

Éppen ezért keresünk rejtett hibákat az ingatlanon még a vásárlás előtti szemrevételezéskor. Egy frissen felújított házban a legnehezebb észrevenni ezeket, de azért ezekben az épületekben is vannak árulkodó jelek. Ilyen lehet pl. a padlástér. Ha épp csak külsőre kipofozták az épületet, hogy el tudják sózni, az a padlástérből látványosan látszik. Vagy ilyen lehet az elkent penész is, ami foltot hagy a festésen. További rejtett hibára utaló jeleket talál honlapunkon is. A statikus szakvéleményben részletesen kitérünk ezekre, ha vannak.

Természetesen röntgen szemünk nekünk sincs, de minden általunk észlelhető hasonló problémára felhívjuk megbízóink figyelmét. Ha ezekből a hibákból több is akad, akkor a vételnél ezeket belekalkulálva kell megtenni az ajánlatot - vagy adott esetben elkerülni az ingatlant.

Keressen bennünket, hogy segítsünk elkerülni az idegeskedést, hogy nyugodtan tudjon aludni.

Statikus szakvélemény készítése itt:

www.statikustervezes.hu

+36-30-305-3397